MÁRTÉLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK MÁRTÉLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 17/2011. komm. adó rendeletet egységesbe, ill. annak 37/2011. sz. módosítását

2011. június 20. 11:44

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

 

Az 1990. évi C. törvény 1. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a mártélyi Önkormányzat képviselő testülete illetékességi területén bevezeti a magánszemélyek kommunális adóját, amelyet a pénzeszköziből, vagy részben azok felhasználásával megvalósuló infrastruktúra fejlesztésére, valamint környezetvédelmi feladatok ellátására fordít.

 

AZ ADÓKÖTELEZETTSÉG

 

1. §

 

(1) A kommunális adókötelezettség kiterjed az önkormányzat illetékességi területén valamennyi magánszemély tulajdonában lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló épületre, épületrészre (továbbiakban együtt: építmény) és a magánszemély tulajdonában álló beépítetlen belterületi földrészletre (továbbiakban: telek).

 

(2) Az adókötelezettség kiterjed azokra az önkormányzati illetékességi területén található lakásokra is, amelyre nézve magánszemély nem magánszemély tulajdonában álló lakásra bérleti jogviszonyt tart fenn.

 

AZ ADÓ ALANYA

 

2. §

 

(1) Az adó alanya az a magánszemély, aki:

A naptári év (továbbiakban év) első napján az építmény tulajdonosa. Ha az építményt az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, a tulajdonos és a vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult személy megállapodása (nyilatkozata) szerinti személy – megállapodás hiányában a vagyoni értékű jog jogosultja – (a továbbiakban együtt tulajdonos) az adó alanya.

 

(2) Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.

 

(3) Társasház- garázs és üdülő tulajdon esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok.

 

(4) Aki a településen nem magánszemély tulajdonában álló lakásbérleti jogával rendelkezik.

 

(5) E rendelet alkalmazásában vagyoni értékű jognak kell tekinteni:

 

a./ a kezelő jogot,

b./ a tartós földhasználati jogot,

c./ a haszonélvezeti jogot,

d./ a használat jogát,

e./ a földhasználat jogát,

f./ a lakásbérleti jogot.

 

 

 

AZ ADÓMENTESSÉG, ADÓKEDVEZMÉNY

 

3. §

(1)[1] Mentes az adó alól:

 

a./ a határozattal mentesített új építésű lakások, az eredeti mentesség lejártáig,

b./[2] a 60 éven felüli egyedülálló, vagy házaspár lakástulajdonosok első ízben a korhatár betöltését követő évtől,

c./ a lakáshoz tartozó gazdasági épületek (takarmánytároló, állattartásra szolgáló épületek, garázs),

d./ építési tilalom alá eső telkek,

e./[3] a beépítési szándékkal önkormányzattól szerzett építési telek az adásvételi szerződésben meghatározott beépítési kötelezettség leteltéig, illetve annak első alkalommal történt meghosszabbítása lejártáig,

 

(2)[4] A rendelet 2. §-ában felsorolt adóalanyokat az alábbi adótárgyakra vonatkozóan az alábbi mértékű adókedvezmény illeti meg:

 

- tanya ingatlan esetén 2.000,-Ft/év

- zártkerti ingatlan esetén 1.000,- Ft/év.

 

 (3)[5] az Adómentességre és adókedvezményre való jogosultságot az adóhatósághoz be kell jelenteni és megfelelő módon igazolni kell.

 

AZ ADÓKÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE

 

4. §

 

(1) Adókötelezettség keletkezik:

 

a./ Építménytulajdonos esetén az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján.

 

b./ Lakásbérleti jog esetén az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján.

 

c./[6] Vétel esetén a vételt követő év első napján.      

 

(2) Az adókötelezettség megszűnik:

 

a./ Az építmény megszűnése évének utolsó napján.

b./ Az építménynek az első félévben történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettsége.

c./ Lakásbérleti jogviszony megszűnése évének utolsó napján.

d./ Lakásbérleti jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

e./[7] Eladás esetén az eladás évének utolsó napján.

 

(3) Az építmény használatának szüneteltetése az adókötelezettséget nem érinti.

 

AZ ADÓ MÉRTÉKE

 

5. §

 

(1)[8] Az adó mértéke adótárgyanként, illetve lakásbérleti jogonként bel- és külterületen egységesen 7.000,- Ft/év.

 

(2)[9] A beépítési szándékkal szerzett építési telkek után az adásvételi szerződésben meghatározott beépítési kötelezettség -, illetve annak első alkalommal történt meghosszabbítása lejárta után, vagy ha nem kéri meg a tulajdonos a használatbavételi engedélyt, az adó mértéke 12.000,- Ft/év.

 

BEVALLÁS, AZ ADÓ MEGFIZETÉSE

 

6. §

 

(1) A magánszemély az adót a hatálybalépés évében 2001. január 31-ig vallja be az adóhatósághoz.

 

(2) Ha az adót nem az adózó állapítja meg, az adókötelezettség keletkezését (változását) követő 15 napon belül kell adóbevallást tennie.

 

(3) Az adózónak a magánszemélyek kommunális adóját két egyenlő részletben, az adó év március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kell megfizetnie.

 

(4)[10] E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. vonatkozó rendelkezései az irányadók.

 

ADÓ MÉRSÉKLÉSE, ADÓELENGEDÉS

 

7. §

 

(1) Kivételes jelleggel és különös méltánylást érdemlő esetben az e rendelet alapján megállapított magánszemélyek kommunális adója korlátozást nélkül mérsékelhető, illetőleg elengedhető.

 

(2) A kommunális adó mérséklésére a fizetésre kötelezett adóalany kérelme alapján kerülhet sor. A kérelemben pontosan meg kell határozni azt az okot, (tényt vagy körülményt), amely a kivételes elbírálást megalapozhatja.

 

(3) A kommunális adó mérséklésére, illetőleg elengedésére irányuló kérelmet a jegyző bírálja el.

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

 

8. §

 

(1) Építmény: Olyan ingatlan jellegű, végleges vagy ideiglenes műszaki alkotás (épület, műtárgy), amely általában a talajjal való egybeépítés vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatása révén jött létre. Nem minősül építménynek a három évnél rövidebb időtartamra létesített építmény.

 

(2) Épület: Az olyan építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület műszakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része.

 

(3) Hasznos alapterület: A végleges falsíkokkal határolt teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m, a teljes alapterületbe a helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác, tetőtér, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik.

 

(4) Telek: Épülettel be nem épített minden olyan földterület, amelyet az ingatlan nyilvántartás belterületként tart nyilván, ide nem értve az ingatlan nyilvántartásban művelési ág szerint aranykorona értékkel nyilvántartott és ténylegesen mezőgazdasági művelési alatt álló telket.

 

ÁTMENETI ÉS ÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

9. §

 

(1) Ez a rendelet 2001. január 1. napján lép hatályba.

 

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

 

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról szóló 2/1986. (V.28.) sz. tanácsi rendelet hatályát veszti.

 

(4) Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 26/2000. (X.31.) Ök. R. sz. rendelet a magánszemélyek kommunális adójáról.

 

(5) Az adózónak a 2010. évben a magánszemélyek kommunális adóját két egyenlő részletben, az adóév március 31. napjáig, illetve szeptember 15. napjáig kell megfizetnie.[11]

 

Balogh Jánosné sk.                 Horváth Istvánné sk.

           polgármester                                jegyző

 

Záradék:

A rendelet kihirdetése 2000. október 31. napján történt meg.

 

Egységes szerkezetbe foglalva 2011. július 8.

 

dr. Tarics Csilla

jegyző