Mártély Község képviselő-testületének 32/2013. (XI. 27.) rendelete

2013. november 28. 16:42

Preambulum

 

 

 

Mártély Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 31. cikk (2) bekezdésében, illetve a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) -, 25. § (3) b) -, 26. §-, 37. § (1) d) -, 37/A. § (3) -, 45. §(1)-(3)-, 46. § -, 48. § (4) -, 50. § (3) -, 55. § (1) -, 132. § (4) a)-c) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

 

Hatásköri rendelkezés

 

1.§

 

(1) A képviselő-testület az ifjúsági és népjóléti bizottságra (továbbiakban: bizottság) ruházza át a két ülése közötti időszakban felmerült, sürgősnek tekintendő önkormányzati segélyezést – kivéve az elemi károsultak segélyezését - és a sürgősnek tekintendő adósságkezelési szolgáltatási ügy elbírálását. A sürgősséget a bizottság elnöke minősíti.

(2) A képviselő-testület az alábbi szociális feladatokat ruházza át a polgármesterre:

a)                    önkormányzati segélyezés köréből az elemi károsultak segélyezését,

b)                    önkormányzati segély temetkezési célra történő megállapítását.

(3) A hatáskör gyakorlásáról a bizottság elnöke és a polgármester a képviselő testületnek évente egyszer tájékoztatást ad.

 

Eljárási rendelkezések

 

2.§

 

(1) Az önkormányzati segélyezést a kérelmezőn kívül –de hozzájárulásával– az is kezdeményezheti, aki tudomást szerzett a rászoruló személyről (családról). A képviselő-testület hivatalból is megindíthatja a segélyezési eljárást.

(2) A megállapított aktív korúak ellátását utólag minden hónap 5. napjáig kell folyósítani. Kifizetése a Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet mártélyi kirendeltségének pénztárában történik minden hónap 5-ig ügyfélfogadási időben vagy az ügyfél kérésére, lakossági folyószámlára történő utalással, úgy, hogy az a kifizetés időpontjában rendelkezésére álljon. Az egyszeri pénzbeli támogatást a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül, több hónapra kiterjedő pénzbeli támogatást a határozatban feltüntetett időpontokban kell kifizetni a képviselő-testület, bizottság, polgármester jogerős határozata alapján.

 

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

 

3.§

 

(1) Az önkormányzat képviselő-testülete szociális rászorultság esetén – szociális alapellátás keretében – a jogosult részére:

-                        önkormányzati segélyre való jogosultságot,

-                        adósságkezelési szolgáltatásra való jogosultságot

állapít meg a törvényben és e rendeletben meghatározott feltételek szerint.

 

Aktív korúak ellátása

 

4.§

 

(1)Az Szt. 37. § (1) bekezdés b-d) pontja szerinti személy esetében a rendszeres szociális segély megállapításának, illetve folyósításának feltétele az önkormányzat által a beilleszkedési program lebonyolítására és megszervezésére kijelölt szervvel, a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ Családsegítő Szolgálatával (továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv) való együttműködés és annak nyilatkozatban történő vállalása.

(2) Az együttműködés keretein belül a nem foglalkoztatott személy

a) a beilleszkedési program megszervezésére és lebonyolítására kijelölt szervnél nyilvántartásba veteti magát,

b) az együttműködésre kijelölt szervvel a beilleszkedési programról írásban megállapodik,

c) teljesíti a beilleszkedési programban foglaltakat.

(3) Az együttműködésre kijelölt szerv beilleszkedést segítő programot dolgoz ki, mely tartalmazza, hogy a nem foglalkoztatott személy köteles

- a Családsegítő Szolgálattal háromhavonkénti rendszerességgel való kapcsolattartásra,

- a Családsegítő Szolgálat által felajánlott és nyújtott szolgáltatások közül legalább egyet folyamatosan igénybe venni, a kötelezett által vállalt feladatot teljesíteni,

- a családi körülményeiben történt hivatalos változásról tájékoztatni az (1) bekezdésben felsorolt szerveket,

- az adott problémája megoldásához szükséges intézményekkel kapcsolatot tartani,

- képzése, továbbképzése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködésre.

(4) Az együttműködésre kijelölt szerv beilleszkedést segítő program típusai:

- jogi szaktanácsadás,

- pszichológiai szaktanácsadás,

- gerontológiai tanácsadás,

- szociális tanácsadás,

- életvezetési tanácsadás,

- háztartásgazdálkodási klub,

- álláskeresési klub,

- kommunikációs tréning.

(5) A rendszeres szociális segély megállapításakor, megszüntetésekor, felülvizsgálatakor, a határozat egy példányát a jegyző megküldi az együttműködésre kijelölt szervnek. A jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a rendszeres szociális segélyben részesülő köteles felkeresni az együttműködésre kötelezett szervet, amely az együttműködésre kötelezettet nyilvántartásba veszi, valamint a beilleszkedést elősegítő programról megállapodást köt a kötelezettel.

(6) Az együttműködésre kijelölt szerv köteles a jegyzőt 8 munkanapon belül tájékoztatni, ha a kötelezett együttműködési kötelezettségét megszegi.

(7) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha az Szt. 37. § (1) bekezdés b-d) pontja szerinti rendszeres szociális segélyben részesülő személy:

- a Családsegítő Szolgálatnál a regisztrációs időpontban önhibájából nem jelenik meg, illetve önhibáján kívüli mulasztását 8 napon belül nem igazolja,

- a beilleszkedési programot tartalmazó együttműködési megállapodást nem írja alá,

- a beilleszkedési programot tartalmazó együttműködési megállapodásban foglaltakat nem tartja be.

(8) A rendszeres szociális segély természetben történő folyósítása az Szt. 47.§ (2) bekezdés alapján, az abban meghatározott mértékben történhet,

a.) hátralékos tartozás esetén, a családgondozó ilyen irányú kérelmére, a gyermek vagy gyermekek tanintézeten belüli étkeztetésének megtérítése formájában: a térítési díjat utólag a tanintézet felé kell megtéríteni az erre irányuló kérelem beérkezését követő hónapra járó segély terhére.

b.) iskola által kötelezően előírt tankönyv megvásárlása formájában, a családgondozó ilyen irányú kérelmére, hátralékos tartozás esetén: a tankönyvek árát a forgalmazó illetve tanintézet felé kell megtéríteni, az ezirányú kérelem beérkezését követő hónapra járó segély terhére.

c.) családgondozó ilyen irányú jelzésére hátralékos közüzemi díj tartozás rendezésének formájában, a szolgáltató felé az ezirányú kérelem beérkezését követő hónapra járó segély terhére.

(9) A (8) bekezdésbe foglalt kérelemhez a családgondozó köteles csatolni bizonyítékot a hátralékos tartozásról, amelyből kitűnik annak összege, a tartozás jogosultja és a kiegyenlítéshez szükséges egyéb adatok.

5. §

 

Adósságcsökkentési támogatás

 

(1) Az adósságkezelési szolgáltatás a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, lakhatást segítő ellátás. Mártély Község Önkormányzata határozatában megjelölt időponttól adósságkezelési szolgáltatásban részesítheti azt a családot vagy személyt,

a) akinek

aa) az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és akinek a (7) bekezdésben meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, vagy

ab) a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták és

ac) akinek háztartásában az egy főre jutó jövedelem:

- kettő vagy több személyes háztartás esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át,

- egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át

nem haladja meg, továbbá vállalja az adósság és a megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének (önrész) megfizetését, illetve a közös háztartásban élők vagyonnal nem rendelkeznek. A kérelmező egy havi családsegítő szolgálattal történő együttműködést köteles igazolni a kérelem beadásakor.

 

(2) Nem részesülhet adósságkezelési támogatásban, aki:

- lakása egészét vagy egy részét bérbe, albérletbe adja, használatra átengedte, nem lakás céljára vagy egyéb módon hasznosítja,

- lakására tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést kötött,

- aki lakást önkényesen foglalt el,

- aki és családja az általuk lakott lakáson kívüli, részben vagy egészben a tulajdonukat képező lakáshoz kéri a támogatást,

- ha a háztartásban együtt élők vagyona meghaladja az Sztv. 4.§ (1) b) pontjában meghatározott vagyon mértéket, kivéve a megélhetéshez, illetve jövedelemszerzéshez bizonyítottan szükséges vagyontárgyakat. Ezt a tényt az eljárás során vizsgálni kell.

(3) Mártély község illetékességi területén az együttlakó személyek számától függően az adósságcsökkentési támogatás szempontjából figyelembe vehető lakás alapterülete:

 

Személyek                   Családi ház

száma                       alapterülete (m²)

 

1                                                50

2                                                60

3                                               70

4                                                80

5                                             105

Minden további személy után:            + 10 m²

 

 

(4) Adósságcsökkentési támogatásnál figyelembe vehető bármilyen minőségű lakhatás céljára szolgáló helyiség.

(5) Az adósságkezelési szolgáltatásra való jogosultság feltétele, hogy az adósságból a hat havi tartozás a kérelem benyújtását megelőző tizennyolc hónapban keletkezett.

(6) Az adósságkezelési szolgáltatás esetén a jogosult

a) adósságkezelési tanácsadásban, és

b) adósságcsökkentési támogatásban

részesül, amelyet az adósságkövetelés jogosultjának kell folyósítani.

(7) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 75%-át, és összege legfeljebb háromszázezer forint lehet.

 

(8) Az adósságkezelési kérelmet a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központban (továbbiakban: Családsegítő) lehet benyújtani.

(9) A kérelemhez csatolni kell:

- A lakásban életvitelszerűen együttlakók mindegyikének jövedelemigazolását a havonta mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző három hónapra, egyéb jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapra vonatkozóan,

- a tartozás (tartozások) fennállásának időtartamára, teljes összegére vonatkozóan az adósságkövetelés jogosultjának hivatalos igazolását,

- az adós nyilatkozatát arról, hogy az adósság és a támogatás közötti különbség összegét egy összegben vagy havi részletekben kívánja törleszteni,

- a lakás használatára vonatkozó okirat másolatát (tulajdoni lap, bérleti, albérleti szerződés)

- a lakásfenntartási támogatás megállapításához szükséges iratokat és bizonyítékokat.

(10) Az Ifjúsági és Népjóléti Bizottság az adósságkezelési támogatás iránti kérelem és mellékelt iratanyaga alapján a költségvetésben biztosított éves keretösszeg erejéig javaslatot tesz a kérelem:

a, elfogadására és ezzel együtt a támogatás összegére, részletekben történő adósságkezelési támogatás esetén a törlesztési időre és összegére,

b, elutasítására,

c, javaslatot tehet az (1) bekezdés ac), pontjában meghatározott jövedelemtől, és a (3) bekezdésben meghatározott lakásnagyság alapterületétől legfeljebb 20%-al történő eltérésére.

(11) A támogatásról a képviselő-testület dönt, a támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kerül megállapításra.

(12) A támogatást megállapító határozatban rendelkezni kell a

- támogatás összegéről,

- részletfizetés időtartamáról és határidejéről,

- szolgáltatóval történő részletfizetési megállapodás megkötésének határidejéről,

- adósságkezelési tanácsadáson való részvétel kötelezettségéről,

- adósságkezelési tanácsadáshoz kötődő lakásfenntartási támogatásra való jogosultságról.

Egy-egy példányát meg kell küldeni:

- a Családsegítő Szolgálat vezetőjének

- az adósságkövetelés jogosultjának azzal, hogy 8 napon belül jelezze, ha az adós az általa vállalt törlesztő részt nem teljesíti határidőre.

(13) Az önrész egyösszegű megfizetése esetén a támogatás mértéke az adósság 75%-a, és összege legfeljebb 300.000 forint.

(14) Az adós a részletfizetési megállapodást a szolgáltatóval köteles legkésőbb a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül megkötni, és a megkötésétől számított 5 napon belül benyújtani a Polgármesteri Hivatalhoz.

(15) Adósságcsökkentési támogatásra jogosult személynek lakásfenntartási támogatást is kell biztosítani. A megállapított lakásfenntartási támogatás az adósságkövetelés jogosultjának kerül átutalásra.

(16) Ha az adósságcsökkentési támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást a korábban illetékes folyósító szerv teljes összegben folyósítja, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.

(17) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 55/B. § (1) bekezdése szerinti esetben az adósságcsökkentési jogosultság megszüntetéséről a polgármester rendelkezik.

 

 

 

 

 

 

6. §

 

Adósságkezelési tanácsadás

 

(1) Az adósságkezelési tanácsadást Mártély Község Önkormányzata a Családsegítő Szolgálat útján biztosítja.

(2) Az adós az adósságkezelési tanácsadáson köteles megjelenni és az adósságkezelési megállapodást legkésőbb a határozat jogerőre emelkedését követő 5 napon belül köteles megkötni. Az adósságkezelési megállapodás egy példányát a Családsegítő megküldi a Polgármesteri Hivatalnak.

(3) Az adós az adósságcsökkentési támogatás időtartama alatt köteles részt venni havonta legalább egyszer az adósságkezelési tanácsadáson.

 

(4) Az adósságkezelési tanácsadás keretében a tanácsadó

a, tájékoztatja az adóst az adósságkezelés formáiról, feltételeiről,

b, az adós hozzájárulásával megvizsgálja az adós háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását és készségét, és ennek alapján javaslatot tesz az adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonásra,

c, az adósság rendezésének feltételeiről az adóssal írásos megállapodást (adósságkezelési megállapodást) köt,

d, az adósságkezelés időtartama alatt az adóssal kapcsolatot tart és legalább havonta egy személyes találkozás útján folyamatosan figyelemmel kíséri az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartását,

e, szükség esetén kezdeményezi az adósságcsökkentési támogatásra vonatkozó döntés módosítását.

(5) Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt az adós együttműködik a tanácsadóval. Az együttműködés során az adós köteles:

a, hozzájárulni az adósságára vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeréséhez és nyilvántartásához,

b, aktívan közreműködni az adósságkezelési megállapodás kidolgozásában,

c, havonta legalább egy alkalommal a tanácsadóval személyesen találkozni és tájékoztatni az adósságkezelési megállapodásban foglaltak végrehajtásáról.

(6) Ha az adós az adósságkezelési tanácsadás időszaka alatt nem működik együtt a tanácsadóval, a Családsegítő vezetője köteles 8 napon belül étesíteni a Polgármesteri Hivatalt.

 

Önkormányzati segély

 

7. §

 

(1) Önkormányzati segély annak a személynek nyújtható, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások, illetve a családban nevelkedő gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul. Ilyen eset a betegség, haláleset, elemi kár, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek beiskolázása, a gyermek fogadásának előkészítése, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás biztosítása, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése.

(2) A segély elsősorban természetbeni ellátás formájában biztosítható. Természetbeni ellátás különösen az Erzsébet-utalvány, az élelmiszer, a tüzelősegély, a tankönyv és tanszervásárlás támogatása, a tandíj, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetéséhez nyújtott, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.

(3) Önkormányzati segély adható eseti jelleggel vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel, illetve kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható.

(4) Önkormányzati segélyre jogosultak köre: akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tudnak, akik alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások miatt anyagi segítségre szorulnak (betegség miatt, haláleset miatt, elemi kár bekövetkezése miatt, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása érdekében, iskoláztatás biztosítása érdekében, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások miatt), akik a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(5) Önkormányzati segély annak a személynek nyújtható, akinek a saját és a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozóinak az egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő személy esetén annak 150 %-át nem haladja meg.

(6) Rendkívüli méltányosságból az (5) bekezdésben foglalt összeghatártól el lehet térni az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 %, egyedül élő esetében a 180 % jövedelemhatárig.

(7) Az önkormányzati segély összegét egyedi elbírálás alapján úgy kell megállapítani, hogy a rászorulóknak hathatós segítséget nyújtson. Önkormányzati segély egy évben két alkalommal megállapítható. Ettől rendkívüli esetben (vészhelyzet, rendkívüli élethelyzet) az Ifjúsági és Népjóléti Bizottság javaslatára a képviselő-testület – egyedi mérlegelés alapján – eltérhet.

 

8. §

 

(1)Önkormányzati segély temetési költségekhez való hozzájárulás formájában is nyújtható. Azon személy részére lehet megállapítani, aki az elhunyt személy temetéséről gondoskodott, de arra nem volt köteles, illetve tartásra köteles hozzátartozó esetén akkor, ha a temetési költségek viselése a saját, illetve a családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) Önkormányzati segély temetési költségekhez való hozzájárulásként annak a mártélyi lakos eltemettetőnek adható, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát.

(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha temetési költségek viselése a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti.

 

9. §

 

(1) Az önkormányzati segély iránti kérelmeket a Polgármesteri Hivatalban kell benyújtani.

Kötelezően csatolandó mellékletek: személyazonosság igazolásához szükséges irat, lakcímkártya, jövedelmet igazoló irat, illetve minden olyan irat, amely a benyújtott kérelem indokoltságát igazolja.

(2) Az önkormányzati segély iránti kérelemről a kérelem beérkezését vagy a hivatalbóli eljárás megindítását követően 15 napon belül kell dönteni.

(3) Az önkormányzati segélyt jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevő köteles azt megtéríteni az önkormányzat részére. A visszafizetési kötelezettség, a jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevételről való tudomásszerzéstől számított 3 hónapon belül rendelhető el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetőleg folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt.

(4) A megtérítés és a kamat összegét a képviselő-testület – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságából elengedheti, csökkentheti, részletekben fizettetheti meg.

 

 

 

10. §

 

(1) Elemi károsultnak kell tekinteni azt a személyt (családot), akinek elemi csapás (árvíz, talajvíz, tűzvész, villámcsapás stb.) következtében a tulajdonában lévő és általa lakott ingatlana, illetve ingósága oly mértékben pusztult el, hogy létfenntartása átmenetileg lehetetlenné vagy nagyfokban veszélyeztetetté vált.

(2) Elemi kár esetében az 7: § (5)-(6) bekezdésben leírt jövedelemhatártól el lehet térni, azonban az öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát nem haladhatja meg.

(3) Az elemi kár miatt nyújtott támogatás formái lehetnek:

a)                    vissza nem térítendő támogatás,

b)                    pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön nyújtása,

c)                    bérleti költségekhez való hozzájárulás,

d)                    az a-b) pont együttesen is alkalmazható.

(4) Nem adható támogatás akkor, ha a kérelmezőnek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, együtt költöző családtagjainak a megrongálódott, a megsemmisült vagy gazdaságosan helyre nem állítható ingatlanon túl beköltözhető lakástulajdona, állandó használati joga, vagy lakásbérleti jogviszonya van. Erről a tényről az igénylő nyilatkozni köteles.

(5) Amennyiben az elemi kárt szenvedett lakóingatlan megsemmisült vagy gazdaságosan nem helyreállítható, úgy a támogatás azonos vagy hasonló alapterületű és komfortfokozatú használt lakás vásárlásához, ilyen lehetőség hiányában a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendeletben rögzített méltányolható lakásigény mértékét meg nem haladó új lakás építéséhez is nyújtható.

(6) Nem nyújtható támogatás:

a)                         a nem lakás céljára szolgáló építmények helyreállításához,

b)                         üdülők, hétvégi házak újjáépítéséhez,

c)                         azon károk helyreállításához, amelyek megtérítésére a biztosítók kötelezettek, a biztosítói kártérítés erejéig.

(7) Amennyiben az elemi kár miatt nyújtott támogatás felhasználása nem a célnak - (12) bekezdés szerinti megállapodásban foglaltaknak – megfelelően történik, úgy az igénybevevőt annak visszafizetésére kell kötelezni.

(8) Új lakás építését, használt lakás vásárlását vagy a meglévő lakás helyreállítását szolgáló támogatás megállapítása során a felhasználás feltételeit a károsulttal kötött megállapodásban kell rögzíteni. A megállapodásnak tartalmaznia kell:

a)                         A támogatás összegét, formáját és módját – a kivitelezéshez igazodó –folyósításának, illetve biztosításának időpontját vagy időpontjait,

b)                         A felhasználás célját.

c)                         A rendeltetésszerű felhasználás igazolására vonatkozó kötelezettséget (dokumentumok, számlák) és az I. és II. fokú építésügyi hatóság erre irányuló ellenőrzési jogosultságát.

d)                         A céltól eltérő felhasználás esetére a támogatás visszafizetésére, visszaszolgáltatására vagy ennek megfelelő pénzösszeg megfizetésére vonatkozó kötelezettséget.

e) A követelés biztosítékára jelzálogjog bejegyzés, ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése.

(9) A megállapodást az önkormányzat képviseletében a polgármester írja alá.

 

 

11.§

 

(1) Kérelem alapján a képviselő-testület egyedi elbírálással pénzintézeti segélynek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújthat önkormányzati segélyt. Ebben az esetben a 7. § (5)-(6) bekezdésben leírt jövedelemhatártól el lehet térni:

            a) család esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-áig,

            b) egyedülélő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-áig.

(2) A kamatmentes kölcsön folyósítását, a visszafizetési kötelezettséget és annak módját (pld. részletekben vagy egyösszegben történő visszafizetés) is meghatározó döntés alapján írásbeli megállapodást kell kötni. A megállapodást az önkormányzat képviseletében a polgármester írja alá.

(3) A folyósított kölcsön visszafizetésének határideje a 12 hónapot nem haladhatja meg.

(4) A kölcsöntartozás nem mérsékelhető vagy engedhető el, határidőre történő vissza nem fizetés esetén egyösszegben válik esedékessé, és polgári peres úton behajtandó kölcsöntartozásnak minősül.

 

12. §

 

(1) Önkormányzati segély formájában tűzifa igényelhető. Tűzifa annak adható, aki a 7. § (5)-(6) bekezdés szerinti jövedelem határoknak megfelel.

(2) A tűzifára benyújtott kérelmek között előnyt élveznek azok, akik a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerint

a) aktív korúak ellátására,

b) időskorúak járadékára,

c) adósságkezelési támogatáshoz kapcsolódó adósságcsökkentési támogatásra, vagy

d) – tekintet nélkül annak természetbeni vagy pénzbeli formában történő nyújtására – lakásfenntartási támogatásra jogosult, valamint

e) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott halmozottan hátrányos gyermeket nevelő család.

(3) Háztartásonként legfeljebb 5 m3 tűzifa adható.

 

Természetben nyújtott szociális ellátások

 

13.§

 

Természetben nyújtott szociális ellátás:

a)                         köztemetés

b)                         közgyógyellátás.

 

Köztemetés

 

14. §

 

A köztemetés költségeinek megtérítése alól az eltemettetésre köteles személy – kivéve, aki a temetést szerződésben vállalta, vagy akit arra az elhunyt végrendelete kötelez – mentesíthető, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg, feltéve, hogy kérelmező és családja lakásán felül további az Szt-ben meghatározott összeghatárt meghaladó vagyonnal nem rendelkezik. Kivéve, ha a motorkerékpár, személygépkocsi, teherautó a kérelmező foglalkozásához szükséges, vagy ha a személygépkocsival rendelkező személy vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója mozgáskorlátozott.”

 

Közgyógyellátás

 

15.§

 

Közgyógyellátásra szociálisan rászorultnak tekintendő a kérelmező, ha a családjában az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén 250 %-át nem haladja meg és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének  25 %-át eléri.

 

 

Záró rendelkezések

 

16.§

 

E rendelet 2014. január 01. napján lép életbe. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti Mártély Község Önkormányzatának többször módosított 5/2011. (III.31.) rendelete.

 

 

 

 

                                   Balogh Jánosné                                                     dr. Korsós Ágnes

                                      polgármester                                                       címzetes főjegyző

 

 

 

 

 

 Záradék:

A rendelet kihirdetése megtörtént.

Mártély, 2013. november 27.

 

 

 

Dr. Korsós Ágnes
címzetes főjegyző